A megye Magyarország DNy-i részén fekszik. Területe: 6036 km2. É-ról Veszprém, ill. a Balaton - a megye határvonalán -, K-rol Fejér, Tolna és Baranya megye, D-rol Horvátország, míg Ny-ról Zala megye. Tájai egyetlen nagytájhoz tartoznak, s ez nem más mint a Dunántúli-dombság. Ezen belül 4 középtájra osztható a térség. Az elso a Balaton-medence, mely magába foglalja a Nagyberek kistáj egészét, továbbá a Kis-Balaton-medence, a Somogyi-parti-sík, valamint a Balaton kistáj egy-egy részét. A második a Külso-Somogy, melynek területén a Ny-Külso-Somogy kistáj egésze, továbbá a K-Külso-Somogy és a D-Külso-Somogy egy-egy része fekszik. A harmadik a Belso-Somogy középtájából a Marcali-hát, a K-Belso-Somogy és a Közép-Dráva-völgy kistáj egésze, a Ny-Belso-Somogy kistáj egy része. A negyedeik a Mecsek és Tolna-Baranyai-dombvidék középtájából az É-Zselic és a D-Zselic kistáj egy része tartozik a megyéhez. A megye legalacsonyabb pontja a Nagy-berekben 104 m, míg a legmagasabb a 311 m magas Gyugy-hát. A térség bovelkedik kisebb folyókban ill. tavakban. A megye tagolt domborzatának köszönhetoen a vízfolyások suruek. A jelentosebb felszíni folyásai: Dráva, Kapos, Koppány, Rinya. A Balaton mellett találunk még a megyében 490 halastavat és 69 víztározót. A megye Ny-i felében az éghajlat mérsékelten meleg, és Ny-ról K felé haladva a nedves éghajlat méréskelten szárazzá válik. Az évi középhomérséklet 10-10.5°C közötti. A napsütéses órák száma 1900-2000 óra. Az évi csapadékmennyiség É-on 600-650 mm, D-en 750-800 mm. A hótakarós napok 30-40. Az uralkodó szél a megye DNy-i részén a DNy-i, míg az É-i részén az ÉNy-i.
Növény- és állatvilága:
A megye területe a D-Dunántúl flóravidékéhez tartozik. A térség természetes növényzete még napjainkban is jelentos. A D-i részén a mediterrán flóraelemek vannak jelen. Az uralkodó természetes növénytakaró a tölgyelegyes-bükkös, a cseres- és a gyertyános-tölgyes. A nedves árterek eredeti növénytakarói a koris-tölgy-szil- és az égerligetek voltak. A K-i részén a lösztölgyeseket ill. ezüsthársas-gyertyános tölgyeseket találhatunk. A megye területének 4.6%-a védettség alatt áll. A legjelentosebbek a Duna-Dráva NP területén vannak.
Mezogazdasága:
A megye termoterülete 490800 ha, amibol 320700 ha mezogazdasági terület, 162400 ha erdo, 7700 ha nádas és halastó. A muvelt terület felosztása: 52.4% szántó, 2.4% gyümölcsös, kert és szolo, 10.5% rét és legelo, 33.1%erdo, 1.6% nádas és halastó. A fo termesztett szántóföldi növények: búza, kukorica, cukorrépa, burgonya. A szolotermelésével 6.2%-ban járult hozzá az ország összterméséhez. A megyében jelentos a szarvasmarha-, sertés-, juh-, és a baromfiállomány.
Gazdaság és ipar:
A fontosabb ipari központok a városokban alakultak ki. A rendszerváltás után eltunt a nehézipar, és a villamos-, textil-, és az elektronikai ipar ill. a gépgyártás lett a jellemzo. Fontos ipari központok: Kaposvár, Nagyatád, Tab, Fonyód, Balatonlelle, Marcali, Csurgó, Barcs, Siófok, Balatonboglár.
A megye közigazgatási felosztása és lakossága:
A megyeszékhely Kaposvár. Városi rangú települések az alábbiak: Balatonboglár, Balatonföldvár, Balatonlelle, Barcs, Csurgó, Fonyód, Lengyeltóti, Marcali, Nagyatád, Nagybajom, Siófok, Tab.
A 13 városon kívül még 231 község található a megyében
A megye etnikai jellemzoje: legtöbben a magyarok vannak, de helyenként foltokban elofordulnak németek/osztrákok, valamint a határmentén a horvátok vannak jelen kis számban.
Megközelítheto:
Közúton el lehet érni a 6-os/E73-as foúton haladva Bp-Érd-Dunaföldvár vonalon, majd Dunaföldvárnál a 61-es számú útra térve érhetünk el Kaposvárra. Vasúton való megközelítés esetén a Bp-Pusztaszabolcs-Sárbogárd-Dombovár-Kaposvár vonal ajánlott. Ha ezen a vonalon tovább megyünk elérünk Gyékényesig, ami nemzetközi határátlépo Horvátországba vasúton. További közúti és vasúti határátkelohelyek: Barcs, Berzence.
Aktuális időjárás
Hőmérséklet: 12°C Érzet szerint: 12°C Páratartalom: 100% Szél: 8 km/óra K Utolsó mérés: 7:00 Mérés helye: Ferihegy
